7. Élet Honolulu-ban:$

Elindultunk a partra Claire és én. Amikor kiléptünk az ajtón, a folyosón egy két család kicsi gyerekekkel, matracokkal a lépcső felé tartottak. Mi hívtuk a liftet. A liftben volt egy „őr” féleség, de egyáltalán nem olyan volt a viselkedése, sem a kinézete, mint nálunk otthon.
Piros ingben volt, rajta narancssárga színű virágmintával. A bőre karamell színű volt, és vidáman, kedvesen köszöntött:
- Good morning ladies! –azaz: - Jó reggelt hölgyeim!- és ránk vigyorgott. Reméltem, hogy itt minden ember ilyen. Mi csak szégyenlősen vihogtunk, ami így visszagondolva elég gáz lehetett..xd Mikor leértünk a földszintbe, elköszönt. A recepció tele volt családokkal. Még jó, hogy éjszaka érkeztünk meg, akkor egy ember sem volt! Kiléptünk a főbejáraton. Ohh, Hawaii! Mindig is erre vágytam! A pálmafák, a gyönyörű homok, a szinte átlátszó, kék tenger! Gyönyörű volt..:3
Ami nekem nagyon furcsa volt, hogy nem kellett fizetni a strandért. Csak leterítettük a homokra a törülközőnket, és levettük a ruháinkat. Claire-nek sötétkék bikinije volt, fehér pöttyökkel. Az enyém barna és rózsaszín csíkos volt. Beleszaladtunk a vízbe. Na jó..ez nem igaz. Nem szaladtunk bele, mert nagyon hideg volt. Először lefröcsköltük egymást, és aztán szép lassan belemerültünk.:D Fantasztikus volt. Úszkáltunk egy kicsit, aztán mindketten ráfeküdtünk a matracunkra, és napozgattunk. Hmm.. szóval ilyenek a mindennapjaik azoknak, akik itt laknak. Nagyon irigy voltam rájuk.:)
Mikor már kb. 4 órája ott pancsiztunk, hazaindultunk. Nem volt messze, kb. 50 métert kellett sétálnunk. Nagyon jó kedvünk volt mindezek után. Röhögve, pletyizve szálltunk be a liftbe.
Mindent elmeséltünk anyáéknak, akik úgy határoztak, ők is lemennek fürdeni. Egyedül maradtunk a lakásban. A hotelnek is volt egy óriási medencéje, de már nem volt kedvünk lemenni. El akartunk menni a városközpontba, de nem mertünk. Mi van ha eltévedünk? Itt mindenki angol.. Annyira nem vagyunk jók, hogy útbaigazítást kérjünk. Szóval ezen a napon inkább pihentünk.
Leültünk a nappaliban lévő kanapéra, bekapcsoltuk a TV-t, és felváltva laptopoztunk. Claire kiírta Facebook-ra állapotnak, hogy: ÁÁÁhw..Hawaii:3333
Erre vagy 20 hozzászólás jött hogy mennyire irigyelnek, meg milyen jó nekünk. Mi csak ördögien nevettük őket:D Amíg reklám volt a TV-ben, csináltam magunknak sajtos-tejfölös tésztát vacsorára. Már 7 óra volt, amikor anyáék hazajöttek. Nagyon kipihentnek látszottak. Jó volt őket így látni. Otthon mindig a munkából hazaérve olyan mogorvák meg nyúzottak. Most teljesen jó kedvük volt, aminek nagyon örültem. Apa megette a tészta maradványait, anya meg csinált magának rántottát. Apa annak a maradványait is felzabálta. Otthon mindig konyhamalacnak hívtuk:D Mi bementünk a szobánkba, és ott folytattuk a TV-zést. Közben megfürödtünk. 9 óra volt, mire mindketten tisztán ágyba bújtunk, és mivel a TV az ágy előtt volt, Tom és Jerry-n aludtunk el. Vajon mi lesz holnap?

Oldal: 7. Élet Honolulu-ban:$
Bruno és Hawaii:$ - © 2008 - 2024 - brunomarsforever.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat