31. Forró hangulat..:$

*Reggel
Elhatároztam, hogy ma nem hívom fel anyát. Elegem van belőle…! Ma szerintem Abby-vel töltöm a napot, már rég találkoztam vele. Fraddie, a menedzser kopogott.
- Igen? Jó reggelt. – mondtam meglepődve. Még sosem beszéltem vele.
- Szia, itt a fizetésed. A szeptemberi. Az első fellépésünkkel nagyot kaszáltunk. Ügyes voltál, csak így tovább. – mondta, és rám mosolygott.
- Köszönöm. - mondtam, és elvettem a vajszínű borítékot, amiben életem első fizetése állt.
- És mikor lesz a következő koncertünk? Már nagyon várom. - mondtam.
- Ha minden jól megy, 2 nap múlva. – válaszolt Fraddie, és kiment. Megnéztem a borítékot. 500.000 Ft volt benne. Nem rossz… Átmentem Bruno-hoz, hogy megkérdezzem, elmehetek- e ma Abby-vel. Kopogtam, és pár perc múlva nyílt az ajtó. Csak gatya volt rajta, az egész felső teste látszott.
- Szia. Mi tartott eddig? Felkeltettelek?- kérdeztem.
- Szia. Nem, dehogyis, csak felkaptam valamit alulra. - mondta, és éreztem, hogy az arcom rák vörös lesz. Lesütöttem a szemem.
- Őőőőőőőő… csak azt akartam kérdezni….. hogy…… izé…..- hebegtem.
- Nyugi már, ez csak egy pasi test. – mosolyogta. – Na, várj. Felveszek valamit, ha nem bírod…
- Ne! Vagyis… nem szükséges…- mondtam. – Én csak.. kérdezni akartam, hogy elemhetek-e ma az egyik barátnőmmel a belvárosba?
- Ja, persze. Menj csak. - mondta, és magához húzott. A testünk egymáséhoz ért, és farkasszemet néztünk. Úgy tátottam a szám, mint Bella az Alkonyat című filmben. Rám mosolygott, és a keze lejjebb csúszott, a derekamra. Ennyi elég volt, eltoltam magam tőle, és újra dadogni kezdtem.
- Én… én most… azt hiszem… én megyek. – mondtam, és kisétáltam. De mint már megszokhattam, utánam szólt.
- Emma!
- Igen?
- Szeretsz?- ennél a szónál a szívem hevesebben kezdett el dobogni, és nem akartam, de visszafelé indultam. Nem tudtam irányítani magam. A szívem irányított, nem az agyam. Megfogtam a fejét és megcsókoltam. Forró, véget nem érő csók volt. Néha, néha belemarkoltam a göndör, cuki hajába, és úgy éreztem, teljesen elkábított. Mikor véget ért, még fogtam a fejét, ő meg a derekam.
- Igen. – suttogtam. Rám mosolygott. Égett a testem.
- Hát sikerült.
- Mi?
- Sikerült elkábítanom.
- Az biztos…- nevettem. – De akkor… ez azt jelenti, hogy…
- Emma. Járnál velem?- azt hittem, szívinfartust kapok. Remegett a kezem, és nem tudtam megszólalni. Talán ez az igazi szerelem érzése?
- Igen, azt hiszem…- mondtam, és rámosolyogtam. Folytattuk a csókot. Lecsúszott a keze, de immáron a fenekemre. Ez elég is volt, hogy abbahagyjuk.
- Bocsi… Még meg kell tanulnom a határokat…- suttogta. Távoztam a szobából, vagy mégsem, utánam szólt.
- Emma!
- Igen?- nevettem.
- Szeretlek.
- Én is. – mosolyogtam, és bementem a szobámba. Hűha. Életem első igazi nyelves csókja egy világsztárral volt, pizsamában. Nem semmi!:D
Felöltöztem, és kisminkeltem magam, úgy, mint tegnap Linda tette ezt. Mikor elindultam lefelé a folyosón, már a lépcsőn jártam, amikor hallottam, hogy Bruno fut utánam, már egy szürke pólóban. Adott még egy csókot. Ilyen finom vagyok, vagy mi?
- Ezt meg kell szoknod- nevette. – Szia, vigyázz magadra. – mondta. Rámosolyogtam, és csak ekkor vettük észre, hogy lentről a ház összes lakója tátott szájjal bámul. Bruno csak vigyorgott. Én megvakartam a nyakam zavaromban, és elindultam. Menekültem a házból, nehogy valaki megkérdezze, mi volt ez. Kijutottam, felhívtam Abby-t.

           

 

Oldal: 31. Forró hangulat...:$
Bruno és Hawaii:$ - © 2008 - 2024 - brunomarsforever.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat