3.Köszönet:)

Elámultam. Úgy éreztem,ez életem legszebb napja! Végre valami különlegesség! Persze első gondolatom volt felhívni anyut.
- Halló?- szólt bele a telefonba.
- Szia anya, Emma vagyok. El se tudod hinni, mennyire boldoggá tettél! –mondtam izgatottan.
- Nagyon örülök neki! –mondta, és bár nem láttam, tudtam hogy mosolyog.:)
- De anya, mért van 4 jegy? És mért csak 2 koncertjegy? Én ezt nemértem..- mondtam zavarodottan. Tényleg nem értettem semmit. Talán viszünk valaki mást is? Vagy mi van!?
- Nos. Azért van 4 jegy, mert megyünk ugye én, te, apád, és hozhatod Clairet is.:) Gondoltam, gázul éreznéd magad, ha mi mennénk a koncertre, ezért úgy gondoltam csak te és Claire mentek. Remélem így jó neked.- magyarázta el anya.
- Ez fantasztikus! Köszönöm! Imádlak titeket! Szia!- mondtam hevesen. Meg se vártam, míg ő is elköszön, csak lecsaptam a kagylót. Megkerestem a telefonomban legjobb barátnőm, Claire számát, és rögtön hívtam. Amikor felvette, lepődöttnek hallatszódott. Megértem, hisz egy évben ha egyszer beszélünk telefonon, sokat mondtam. Szóval felvette:
- Igen? Emma?
- Szia Claire!
- Hú, hívni is akartalak hogy boldog szülinapot kívánhassak!- mondta, és őszintén jól esett hogy legalább neki eszébe jutott.
- Köszönöm, de nem ezért hívlak. Találd ki mit kaptam!:D
- Pénzt..?
- Nem.

- Ruhát..?
- A-a,
- Ékszert..?
- Nem talált édes:$
- Nem tudom, mondd már!:D
- Kaptam egy utazááást!!!!! Szerinted hova?
- Ne kezdd már, csak mondd hova!
- Hawaii-ba, Honolulu-ba!!!!!!!!!!!
- De jó neked..Nem tudom ez engem hol érint..
- Ott érint hogy jössz velem!
- Mi? Ez most komoly????
- Mint a halál!- ekkor lecsapta a telefont. Kicsit elkeseredtem. Nem értettem,mi történik. Talán nem örült neki? Vagy elájult? Mi van ha szívrohamot kapott? És ha pont betörtek hozzá? Kezdtem nagyon aggódni….Amikor csengettek az ajtón. Bármikor felismerném azt a csengést. Egy kis dallamocska volt a Hattyúk tavából. No, de ez lényegtelen. Szóval odamentem az ajtóhoz, először kikukucskáltam azon a kis lyukon (anyukám így tanította). Láttam, hogy Claire az. Rögtön megnyugodtam.:)
Kinyitottam neki az ajtót, és nem is köszönt meg semmi, csak úgy rám ugrott, mint még soha. Szorosan magához ölelt és sikított. Én vele együtt sikítottam. Nem tudtam mit mondjak, így elkezdtem elmesélni neki a borítékot meg mindent. Holnap este indulni fogunk. Be kell pakolnunk.

Oldal: 3. Köszönet:)
Bruno és Hawaii:$ - © 2008 - 2024 - brunomarsforever.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat