Jó olvasást.!:)))

 

19.Első reggel az új házban:)

 

*Reggel
Reggel már 7-kor fent voltam, és gondoltam, még nincs fenn senki, ezért felhívom anyát. Felültem az ágyamban, és tárcsáztam a számot. Rögtön felvette.
- Ó, picim! Épp most akartalak hívni! Minden rendben van veled?
- Szia, anya. Persze, minden rendben van. Fantasztikus helyem van, óriási szobám és ááá annyira jó itt minden! Hazaértetek?
- Nagyon örülök neki! Igen, már Claire-t is hazavittük. Kérte, hogy majd őt is hívd fel. – mondta anya, és ekkor kopogtak.
- Anya, most mennem kell! Majd felhívom Clare-t! Szia, puszi nektek, apának is!
- Rendben, szia kicsim!- letettem, és az ajtóhoz szaladtam.
- Jó reggelt kisasszony! Hoztam a reggelijét, remélem, megfelel!- mondta a pincér kedvesen.
- Jó reggelt uram! Köszönöm, jó lesz. – próbáltam ugyanolyan intelligensen beszélni, mint ahogy azt ő tette.
- Ha gondolja itt, vagy lent az étkezőben Bruno-val elfogyaszthatja.
- Szerintem lemegyek a többiekhez - mondtam, és leindultam a tálcával. Először kicsit eltévedtem, de odataláltam az étkezőhöz.
- Jó reggelt!- köszöntem mindenkinek.
- Jó reggelt kisasszony!- köszönt vissza mindenki, csak Bruno mondott mást:
- Szia, Emma!- ő mellé ültem. Odasúgtam neki:
- Figyu, nem lehetne, hogy mindenki tegez mindenkit? Kezdem unni ezt a kisasszonyozást…
- Megértem, majd mondd nekik nyugodtan. - mondta.
- És, mi a mai teendő?- fordult Bruno a menedzseréhez.
- Ma egy apró fellépést szereztem nektek a Marie Utéé Hotel-ben. – mondta a menedzser.
- Nekünk?- kérdeztem. – Szóval ebben már én is benne vagyok?
- Pontosan. - mondta Bruno, és rám vigyorgott.- Izgulsz?

- Hát… őszintén? Igen… Mi van, ha nem fogok tetszeni a közönségnek?- kérdeztem kétségbeesve.

- Nyugi, imádni fognak. Érzem. - nyugtatott Bruno s megsimogatta a hátam. Megettük a reggelit, ideje volt felmenni. Bruno ment elöl, én mögötte a lépcsőn, amikor utánam kiabált egy hang:
- Emma, várj! – Kate volt az, a styleist. Megfordultam, és visszamentem.
- Mondd, Kate.
- Most már nem csak Bruno Mars styleist-ja vagyok, hanem a tied is. – mondta és rám mosolygott.
- Na ne!- nevettem. – Akkor ez azt jelenti, hogy te tervezed nekem a ruhákat napról napra!?
- Igen, és tegnap este már kidolgoztam ezt a darabot. - mondta, és előhúzott a háta mögül egy gyönyörű egybe ruhát. Az anyag sötétkék volt, és halvány rózsaszín csillám volt rászórva.
- Ezt majd este veszed fel. – mondta. – Ezt meg most felveheted. - mondta és egy pólót vett elő. Fehér, háromnegyedes ujjú passzos póló volt, és egy fekete csillámos mellény volt rajta. Egy fekete cicanadrágot adott hozzá.
- Ha kimész a házból, ezt a cipőt vedd fel hozzá!- mondta és egy magas sarkú, fekete lakkcipőt vett még elő. Rámosolyogtam, megköszöntem, és alig vártam, hogy magamra vehessem. Felmentem a szobámba, és felöltöztem. Volt egy nagy tükör az egyik falon, ott leellenőriztem, majd átmentem Bruno-hoz. Elég égő volt, mivel épp az ingjét gombolta be, szóval kivolt az egész hasa.
- Jajj, bocsánat!- mondtam, és gyorsan behajtottam az ajtót.
- Semmi baj, gyere be, már felvettem. – bementem.
- Hű, de vörös az arcod!- nevetett. Ettől még jobban elpirultam.
- Csak azt akartam kérdezni, van-e valami feladatom mára. Mert szeretnék majd találkozni a pasimmal. – mondtam, és visszanyertem a normális bőrszínemet.
- Hú, meg akartalak kérni, hogy kezdj el írni egy dalt. Ha legalább egy versszakot megírtál, elmehetsz. - mondta édesen.
- Hű! Egy dalt… Oké. Megpróbálom. – mondtam, és épp beakartam csukni az ajtót, amikor az mondta:
- Emma!
- Igen?
- Gyönyörű vagy. - ekkor is nagyon elpirultam, rámosolyogtam, majd elmentem a szobámba dalt írni.

 

Oldal: 19. Első reggel az új házban:)
Bruno és Hawaii:$ - © 2008 - 2024 - brunomarsforever.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat