Bruno és Hawaii:$

21. Hmm.

A stúdió egy nagyon modern szoba volt. A padló lila lakkos volt,a fal neon-zöld színű. Volt
egy óriási képernyő, és egy üvegfal választotta el a mikrofonokkal teli szobát a gépekkel,
szerkezetekkel teli szobától. A mikrofonos szobában volt még három babzsákfotel. Egy lila,
egy zöld és egy fehér. Gyönyörű volt minden, pont ilyennek képzeltem el egy stúdiót.
- Na, megcsodáltad? Kezdhetjük?- kérdezte mosolyogva Bruno, aki látta, hogy leesett az
állam. Kizökkentem a bambulásomból, és ránéztem, elmosolyodtam:
- Ja, persze. Kezdhetjük:)
Én átmentem Bruno dalszövegírójával és menedzserével az üvegfal mögötti szobába, Bruno ott
maradt a gitárosával a stúdió másik oldalán. Elhelyezkedett, felvett egy fülhallgatót, és
a srác (asszem a neve Nroman volt) elkezdte pengetni a gitár húrjait. Bruno a 2. sornál be-
lépett a gyönyörű hangjával. Végig élveztem a dalt. Egy darab hamis hangot se hallottam.
Ránéztem a menedzserre. Egyfolytában mosolygott a dal elejétől a végéig. Tényleg jó
zene született.
- Oké, rakhatod YouTube-ra.- mondta Bruno a menedzsernek, aki bólintott és indult a CD-vel
a laptopja felé. Megdobbant a szívem. Mi van, ha nem tetszik majd a dal a rajongóknak?
Ellenem fordulnak és Bruno kirúg. Mi van ha így lesz? Féltem. Lefeküdtem aludni.
*Reggel
Nem bírtam aludni, már reggel 7-kor felkeltem, és odaszaladtam a géphez. Rákattintottam
Bruno új dalára, amit el se hittem hogy én írtam. A címe: Bruno Mars- Count on Me.
A YouTube azt jelezte, hogy egy este alatt 3000 kattintás volt. "260 embernek tetszik,
2-nek nem" jelezte a videoklipp alatt a gépem. Egy kicsit megnyugodtam, a kommenteket
látván. Aki nemtetszését mutatta ki, a többi kommentelő leugatta. Ennek nagyon örültem.
Kisettenkedtem a szobámból, nehogy valaki felkeljen. Bementem a mosdóba, utána visszamentem
a szobámba. Addigra már az ágyamon ült Kate, a styleist.
- Jézusom Kate, te mit csinálsz itt? A szívbajt hoztad rám!- suttogtam neki.
- Nyugi, csak mutatni szeretnék neked valamit. Láttad a nézettséget?
- Igen láttam.
- A menedzser le van nyűgözve. Én is. Ezért úgy döntöttünk, jutalomban részesítünk. De a
pénznek tudom, úgysem vennéd hasznát, így inkább mást adunk. - mondta és bekötötte a szemem
valamilyen elefántos indiai sállal. Megfogta a kezem, és elvezetett valahova.
- Hova megyünk?
- Majd meglátod, nyugi már.
Odaértünk, szép lassan levette a sálat a szememről és leesett az állam. Egy olyan szoba
volt, mint Bruno-é. Egy ugyanolyan ruhákkal teli szoba, csak lányba, az én stílusomba.
- Na ne! Ez csak egy álom!
- Nem. Ez a valóság, Emma.
- Nem lehet igaz!
- Na jó. Ez tényleg nem igaz.- mondta Kate, és felriadtam.

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat