36. Sarah-nál:))

Sikeresen hazaértünk. Otthon a lakók felsorakozva vártak. Mikor benyitottunk mindenki megkönnyebbülten sóhajtott.
- Semmi baja. - mosolyogtam, de úgy láttam, őket nem ez érdekli.
- Mégis mit kerestetek odafenn? Nem véletlenül zárom be mindig a stúdiót!- ordítozott Fraddie.
- Nyugodj le…- mondta Bruno.
- Mit csináltatok? Bruno, mondtam, hogy ne cigizz a házban, mert tűzveszélyes!- folytatta.
- Ha csendben maradnál, elmesélném!- kiáltottam most már én is mérgesen. Végre, szóhoz jutottam.
- Szóval. Én épp jót aludtam, amikor a tűz fényére és a füstre felkeltem. Berohantam Bruno-hoz, de nem volt ott, így követtem a füstöt. A stúdióba bementem a pótkulccsal és hívtam a mentőket. – meséltem.
- Jó… ügyes vagy Emma. De Bruno, mégis mit csináltál, hogy lángra kapott a stúdió?- fordult mérgesen a pasimhoz.
- Én… csak… nem bírtam aludni, így felmentem a stúdióba laptopozni…
- De attól nem gyullad fel egy szoba!
- Jól van, közben elszívtam egy cigit… Lehet, hogy a függöny közelébe raktam le, vagy nem tudom… én csak annyira emlékszem, hogy Emma kiabál.
- Jó, most hiába szidnálak le… Remélem tanultál az esetből. – mondta Fraddie szigorúan. Bruno megadóan bólintott. Mindenki lefeküdt aludni. Nem sok maradt az éjszakából, de arra aludtam el: Holnap jön a télapó!:D
*Reggel
Felnyitottam a szemem. Épp bele akartam bújni a papucsomba, mikor megláttam, hogy egy mikuláscsomag van bele rejtve. Elmosolyodtam, és kivettem. Az volt ráírva: BRUNO MIKULÁSÁTÓL. De aranyos! Én nem vettem neki semmit… hogyan is lephetném meg?
Írtam egy négysoros kis dalt:
Itt van már a télapó,
Csak érted jött el.
Mert te vagy a legjobb a Földön,
Igen, te vagy, a kis Bruno.
Bementem, puszival felkeltettem, és elénekeltem neki. Boldog lett tőle. Lementem, az asztalon nem a reggelim várt, hanem egy halom csokoládé! Az volt a reggelim. John, a sofőr szerint egyszer egy évben megengedett a csoki reggeli.
Nem tudom miért, de Sarah-val akartam hirtelen találkozni. Felhívtam:
- Szia Sarah!
- Szia, Emma. Van kedved átjönni?- kérdezte.
- Jujj, épp találkozni akartam veled! De nem zavarok?
- Dehogyis, egyedül lakok itt.
- Ja, akkor jó. De hol?
- Tudod hol van a Hotel, ugye?
- Igen.
- A mögött van egy öregebb de elegánsabb házikó. Ha abba bemész, és a nevemet mondod, megmondják hol lakom.
- Rendben. Akár indulhatok is!
- Jó, én várlak!
Felöltöztem, mondtam Bruno-éknak, hogy hova megyek és elindultam. A hotel mögött. Befordultam a hotel mellett, és tényleg ott volt egy öregebb, elegánsabb ház. Bementem, és a portáshoz szóltam:
- Jó napot. Én egy bizonyos Sarah Moree-t keresek. Meg tudja mondani, melyik az ő lakása?
- Természetesen. A legfelső, vagyis 5. emeleten az egyetlen lakás az öve. Ott a lift. – mutatott a hátam mögé. Beszálltam a liftbe és megnyomtam az 5-ös gombot. Felért, és még csak kopognom sem kellett, a barátnőm már ott várt. Bevezetett a lakásába. Az egész lakás nagyon klassz volt, de a hálószobájánál majd’ elájultam. Gyönyörűen festett. Minden fából volt, és állt a fal mellett három babzsákfotel, egy ciklámen, egy zöld és egy kék. Rögtön belehuppantam az egyikbe - azt hiszem a zöldbe- és onnan szemléltem tovább. Sarah mellém ugrott, a ciklámenbe. Az ágy óriási volt, akár négyen is elfértek volna rajta. Volt egy világító, színes lámpasor felfüggesztve az ágy felett.
- Sarah, ez elképesztő!- mondtam elámulva.
- Igen, tudom. – nevette.
- És hol rajzolsz?- ekkor odament a falhoz, és egy titkos ajtót kinyitott.
- De király!- mondtam vigyorogva, és követtem. Az ajtó mögött volt egy pár lépcsőfok lefelé, majd egy szép, tágas kis szoba. Legfőképp lila és fehér volt. Az ablak mellett rajztáblák sorakoztak, mindegyiken egy fantasztikus ruha rajza. A fal mellett óriási szekrény állt, benne vállfákon lógtak a szebbnél szebb ruhák.
- Ezt mind te tervezted?- kérdeztem.
- Igen. – mosolyogta. Szerintem látta, hogy csak ámulok és bámulok, így azt mondta:
- Ha szeretnél, válassz magadnak, ami kell!- mondta. Én vigyorogva bólintottam, majd a szekrény felé mentem. Nem akartam mohó lenni, csak egy ruhát választottam, de az nagyon szép volt. Egy barackszínű egybe ruha volt. Megköszöntem, még beszélgettünk körülbelül egy órát, majd hazamentem. Megmutattam Kate-nek a ruhát, mire kicsit féltékeny lett. Felmentem, megettem egy mikulás csokit, és gépezgettem. Megnéztem az új számunk nézettségét. 100.960.880 ember tekintette meg! Úristen! És a kommentek csak jók voltak! Nagyon boldog lettem. Megmutattam Frad-nek, de már látta. Nem is mondott semmit, csak hogy:
- Már láttam.
Hát kösz… Mindegy… Megmutattam Bruno-nak, aki azt mondta:
- Már láttam. Annyira király!
Ez már egy fokkal jobban esett. Megmutattam még neki a ruhát, és azt mondta, ebbe lehetnék a tengerparti fellépésen, mert ahhoz pont illik.

                                     

Oldal: 36. Sarah-nál:))
Bruno és Hawaii:$ - © 2008 - 2024 - brunomarsforever.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat